Geotermális cikkek

Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke kért meg, hogy mutassam be a termál szó jelentését.

Meglévő hálózat hiányában igen jelentős lehet a termálvízvezeték-fektetés igénye. Nem jellemző hogy egy termálkúttal csupán egy épület fűtenének. Magyarországon a termálkutak messze túlnyomó többsége akkora teljesítményt képes szolgáltatni, ami sok épület, vagy akár egész városrészek fűtésére elegendő. Kulcskérdés ilyenkor, hogy a geotermikus energia hogyan jut el a fogyasztókhoz.

Időről időre felmerül az igény, hogy egy pillanatra megállva összegzést készítsünk a hazai földhő hasznosítás helyzetéről, lehetőségeiről és gondjairól. Idén februárban az InGreen magazin felkérésére Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke vállalkozott erre a feladatra. Az alábbi cikk az említett folyóiratban megjelent cikk átdolgozott, kiegészített változata.

A Magyar Geotermális Egyesület egyéb szakmai anyagai:

A Magyar Geotermális Egyesület szakmai véleményezései

A Magyar Geotermális Egyesület sajtónyilatkozatai:

A Magyar Geotermális Egyesület állásfoglalásai és nyilatkozatai

A Magyar Geotermális Egyesület közhasznú beszámolói:

Einar Tjörvi Elíasson a magyar geotermikus energetika terén is többször tevékenykedett szakértőként. 1988-90-ben két nagyobb vizsgálatban vállalt oszlopos szerepet.

Szlovákiának kiváló geotermikus adottságai vannak. Az 1970-es évektől napjainkig az ország területének 27%-án tárták fel a forrásokat.

Olaszország Izland mellett az egyik vulkanikusan leginkább aktív európai ország. Legfejlettebb geotermikus régiói (kiterjedt száraz gőz forrásokkal) kialudt vulkáni területen találhatók (Észak-Olaszország). Ipari források szerint jelenleg a világ hatodik legnagyobb geotermikus elektromosság termelője.
Rövid áttekintés után a pontos adatok, majd a főbb régiók bemutatása következik:

Az MGtE 9. Szakmai napja Veresegyházon: 2016. november 10., Szabadidős és Gazdasági Innovációs Központ (Veresegyház, Fő út 45-47.) 

Érdemes megismerkedni a magyar geotermia közelmúltjával, mely – mint e cikkből is kiderül – szorosan összekapcsolódik a Porció Kft.-ben dolgozó szakemberekkel. A magyar geotermia történetének fontosabb állomásait az idén 25. születésnapját ünneplő cég vezetője, Szita Gábor mutatja be.

A vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban, ennek is köszönhető a magas kútsűrűség (több mint 60 ezer működőképes, mélyfúrású kutunk van).

A Magyar Geotermális Egyesület alapításának 20. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát tartottunk a zalakarosi MenDan Magic Spa&Wellness Hotelben. A „varázslatos” környezethez magasszínvonalú előadások párosultak. 

Szinte napra pontosan 20 évvel azután, hogy 1995. október 5-én huszonnyolc lelkes, geotermiában hívő ember összegyűlt, és az alapszabály elfogadásával megalapította a Magyar Geotermális Egyesületet, újra összeverődtünk emlékezni az eltelt két évtizedre, megbeszélni a jelen körülményeit és gondjait, hogy újabb két évtizedre megalapozzuk ágazatunk jövőjét, fejlődését.

Svájcban a geotermikus energia közvetlen felhasználása a legelterjedtebb, a hasznosítás több módját is alkalmazzák. Termálvízzel fűtenek termálfürdőket, lakóházakat, apartmanokat, irodákat. Az utóbbi években megnőtt a jelentősége a nyári időszakban való hűtésnek is. A vezetékes vizet is használják hűtésre és fűtésre. Újdonságnak számít a geotermikus energia közvetlen felhasználása a mezőgazdasági szektorban. Összességében a hőszivattyúk teszik ki a geotermikus alkalmazások nagy részét, ami kb. a 85%-a az összes kiépített kapacitásnak.

Tajvan gazdag geotermikus forrásokkal rendelkezik a vulkanikus tevékenységnek és a lemezmozgásoknak köszönhetően. Az 1980 óta elérhető adatok alapján Tajvan sekély geotermikus potenciálja kb. 1 GWe, ami kevesebb, mint az országos bruttó villamosenergia-termelésének 3%-a. A geotermikus adottságok újraértékelésével 4 új potenciális helyszínt fedeztek fel. Ezzel Tajvan geotermikus forrásai akár a 160 GWe-t is elérhetik, ebből 33,6 GWe a kiaknázható geotermikus energia.  

Lengyelország alacsony hőmérsékletű forrásokkal rendelkezik, a hőáram értékei 20-90 W/m2 , a geotermikus gradiens értéke 1-4°C/100 m, ezért a fő hasznosítási terület a termálvíz közvetlen felhasználása fűtésre, fürdővíz és uszodavíz fűtésére. Jelenleg Lengyelország energiaellátásának 0,16%- át fedezik geotermikus energiából, és 0,29%-ot hőszivattyús rendszerekkel. 

Kína régóta hasznosít közvetlenül középalacsony hőmérsékletű geotermikus energiát, de a magas hőmérsékletű termálvíz alapú villamosenergia-termelés még elmaradott az országban. 

Franciaország 2009-ben kitűzte, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 23%-ra növeli. Ehhez 2020-ra 20 mtoe megújuló energiát kell előállítania, ennek 50%-át megújuló hőenergiából és 50%-át megújuló villamosenergiából. 

Hollandiában 2013-ban mély és sekély kutak esetén 2012-höz képest 25%-os a növekedés.

Izland jelentős geotermikus potenciállal rendelkezik a tektonikai mozgásoknak és vulkánoknak köszönhetően. Legalább 20 magas hőmérsékletű terület fekszik a vulkanikus zónában, ahol a hőmérséklet eléri a 200°C-ot 1000 m mélységben, és több mint 250 alacsony hőmérsékletű terület, ahol a hőmérséklet nem haladja meg a 150°C-ot 1000 m mélységben. 

Japánban a geotermikus energia becsült elméleti potenciálja 3 km-es mélységig 20 GWe. 

Törökország egyike a geotermikus energiában leggazdagabb országoknak. Jelentős fejlődés mutatkozik a geotermikus alapú villamosenergia-termelés és közvetlen felhasználás terén az utóbbi 5 évben. A geotermális törvények és szabályozások felgyorsították a geotermikus tevékenységet. Főként az átvételi tarifa alkalmazása lendítette fel az ágazatot.

Indonézia geotermikus energiájának forrásai a Szumátra, Java, Bali és a kisebb szigeteken fekvő vulkánok. Az Országos Geológiai Intézet (National Geological Agency of Indonesia) legfrissebb számítása szerint 312 potenciális helyszínen 28 GWe a geotermikus potenciál, ami kicsivel magasabb az 5 évvel ezelőtti 27 GWe-os becslésnél. A legnagyobb készlettel Szumátra rendelkezik 12,8 GWe-val, de erre eddig csak 122 MWe teljesítményű geotermikus erőművet építettek ki.

A geotermikus energiát villamosenergia termelésre és közvetlen hasznosításra is felhasználják az USA-ban. Az Egyesült Államok továbbra is élen jár a geotermikus villamosenergia és hőtermelés terén, illetve a hőszivattyús rendszerek alkalmazásában. 

A geotermikus energia hasznosításának megítélése szempontjából döntő jelentőségű, hogy tisztában legyünk annak eredetével. Amit biztosan állíthatunk, hogy a geotermikus energia a Föld saját energiája. Mai tudásunk szerint forrása a radioaktív elemek bomlásakor felszabaduló hő, amely bolygónk belsejében folyamatosan termelődik. A 4300 °C-os maghőmérséklet hatására a hő a lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű felszín felé áramlik, ott átadódik a légkörnek, majd a világűrbe távozik. Ezt nevezzük földi hőáramnak. A Föld tehát felfogható egy olyan gömbnek, amely a dermesztően hideg világűrben egy forró fűtőtestként működik. Azt is tudjuk, hogy ez a fűtőtest kb. 40 millió MW teljesítményű. 

A kötelező visszasajtolás megalkotói gyakran hivatkoztak arra, hogy a használt termálvizek elérhető legjobb vízelhelyezési módja a visszatáplálás. Nem kétséges, hogy mind vízkészlet-gazdálkodási, mind felszíni vízelhelyezési szempontból ideálisnak tekinthető az ugyanazon vízadó rétegbe történő visszatáplálás. Azzal tehát nem lehet vitatkozni, hogy a visszatáplálás ténylegesen a legjobb technológia. Az elérhetőség azonban ezzel semmilyen összefüggésben nincs. Azt alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik a műszaki megvalósítás kiforrottsága, piacképessége, a másik pedig a technológia ára.

Az európai geotermikus potenciált bemutató interaktív térképet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet fejlesztette ki. 

A Szentes Városi Szolgáltató KFT 3 db termál kutat üzemeltet. Az üzemeltetés során az egyik legnagyobb költség a villamos energia ára. 

Több vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során felmerült a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának beszerzése. Erre legelőször 2013 nyarán, a Magyar Hidrológiai Társaság Gödöllőn rendezett XXXI. Országos Vándorgyűlésén esett szó nagyobb nyilvánosság előtt.

A törvényi definíciókból kiindulva nézzük meg a hasonlóságokat és – főleg – a különbözőségeket a geotermikus energia és a termálvíz között! Ezt a két fogalmat sokan még ma is egymás szinonimájaként fogják föl, ami köznapi értelemben még elfogadható, de szakmailag hibás.