Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

Az MGtE Nyilatkozat visszhangja

« Vissza a főoldalra

www.mgte.hu » Földhő Hírlevél » MGtE Nyilatkozat visszhangja

Amint arról előző számunkban hírt adtunk, a Magyar Geotermális Egyesület május 3-án Nyilatkozatot tett közzé a magyarországi geotermikus energia hasznosítás területén napjainkra kialakult helytelen kormányzati (támogatási) gyakorlat megállítása, illetve az ezek következtében kialakult negatív folyamatok visszafordítása érdekében. A Nyilatkozatot a Belügyminisztérium (BM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Miniszterelnökség részére küldtük meg. Lapzártánkig a BM-től és az NFM-től érkezett válasz.


A Belügyminisztérium válaszában a 2. Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervre (VGT2), a termálvízkészlettel való fenntartható gazdálkodásra helyezte a hangsúlyt, jelezvén, hogy a kapcsolatos pályázatokra nézve (előkészítés, kiírás, lebonyolítás) nem rendelkezik hatáskörrel.

Idézzük:
„A VGT2 jelentős terhelésként azonosította a termálvízkészleteket, amelyek a felszín alatti vizek mennyiségi állapotára hatással vannak. Ennek ellenére kiemeli, hogy a felszín alatti vízkivételek szabályozásában a termálvízkivételeknek kiemelt szerepet kell kapniuk, mivel utánpótlódásuk a legkedvezőtlenebb, ugyanakkor a meleg vizek iránti igény növekedik legjobban az új fejlesztési tervek alapján.
A geotermikus rendszerek esetében, a hő és a nyomáshatások közül a legkedvezőtlenebb folyamat a rétegnyomás csökkenése. A használt termálvizek visszasajtolása a felszíni vizek terhelését is jelentősen csökkenti (hő, só és veszélyes szennyezőanyag terhelés).
Ahol a visszasajtolás nem lehetséges, vagy az aránytalanul nagy költség elvébe ütközik (pl. a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességére tekintettel), a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény 2016. január 1-jén hatályos előírásainak megtartása mellett a másodlagos hasznosításra kell törekedni, valamint fokozni kell a belső felhasználás hatékonyságát (pl. hőszivattyúk alkalmazásával).”

Az MGtE által jelzett jogszabályi bizonytalanságokat illetően, a továbbiakra nézve, a BM (és a másik válaszlevélben az NMF is) felajánlja konstruktív együttműködését, ígérete szerint törekedve a folyamatos kapcsolattartásra a szakmai szervezetekkel.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszajelzésében kiemeli, hogy az energetikát érintő fejlesztésekre a 2014-2020 közötti időszakban mintegy 768 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jut.

„A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 5. prioritás, 3. intézkedés keretében többek között lehetőség van új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítására, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítésére, energiahatékonyság növelésére, vagy kiváltására és megújuló alapra helyezésére, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának ösztönzésére. A felhívások már elérhetőek a www.palyazat.gov.hu oldalon KEHOP-5.3.1. és 5.3.2. azonosító számon, melyek keretében összesen 44,96 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni.
A felhívások közül a KEHOP-5.3.2-17 azonosító számú felhívás kifejezetten a megújuló energiaforrásokat hasznosító távfűtő/távhűtési és távhőtermelői rendszerek kialakítását, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállását, meglévő megújuló energiát alkalmazó létesítmények kapacitásának növelését támogatja 13,49 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás keretében. A felhívásban látható, hogy geotermális energia hasznosításra is lehet pályázatot benyújtani.”

Utánajártunk, a jelzett pályázat keretében támogatási kérelem benyújtására 2017.04.17-től 2019.04.17-ig van lehetőség. A támogatást igénylőnek a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell távhőtermelői működési engedéllyel, vagy legalább annak megadására vonatkozó kérelem benyújtását igazoló dokumentummal. A támogatási intenzitás régiónként változó, 45-60% közötti. A részletes pályázati dokumentáció (közlemények, kitöltő program, felhívás, segédletek) megtalálható a https://www.palyazat.gov.hu/kehop-532-17-helyi-h-s-htsi-igny-kielgtse-megjul-energiaforrsokkal linken.

Az MGtE Nyilatkozatában hangsúlyt fektetett a nem kellően felmért, előkészítetlen, vagy túlzottan nagy kockázatú geotermikus energia beruházások támogatására, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a sikertelen, elhibázott fejlesztési kísérletekre kiadott súlyos százmilliók okán megszüntetik az e célú projektek további támogatását. Negatív példaként az MGtE hivatkozott egy részéről pontosan nem megnevezett kiskunhalasi beruházásra is, amelyre az NFM szükségét érezte, hogy reagáljon válaszlevelében.

Idézzük:
„A nyilatkozat utalt a kiskunhalasi projektre is. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a projekt sikeres volt, hiszen célja egy kutató fúrás kialakítása volt, ami kifogástalanul teljesült. A geotermális beruházások - természetükből fakadóan - jóval nagyobb kockázatúak, mint például a napenergia hasznosítást célzóak, lévén jóval több az ismeretlen tényező (pl.: geológia). Tehát az állam kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten, segítse, támogassa a geotermális célú kutatásokat, hogy a terület potenciális beruházói minél több információ birtokába kerülhessenek.”

Az NFM által sikeresnek ítélt konkrét projekt az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT FM)* 2009-2014 Megújuló energia (HU03) programterületének keretén belül, a „Geotermikus alapú távhőtermelő rendszerek létesítése – már működő fosszilis alapú távhőszolgáltatás átállítása” című felhívására benyújtott, HU03-0003-A1/2014 projekt azonosító számú, „Geotermális hő hasznosítása Kiskunhalas város távhőrendszerében” című projekt. Az EGT FM a beruházást mintegy 460 millió forinttal támogatja, amely a teljes beruházási költség ~34%-a. A projekt elszámolható költsége: 1.351.740.764,- Ft.

Felkerestük az EGT FM és a projektgazda honlapját is, ahol a projekt céljaként az NFM által írottaktól némileg eltérő olvasható:

„A projektgazda általános célja, hogy a jelenlegi fosszilis üzemanyagra támaszkodó távhőrendszert geotermikus alapúra állítsa át Kiskunhalas városában. Jelen projekt keretében e tevékenység első fázisa valósul meg, amely a termelő kút előkészítését és megfúrását, a merülő kútszivattyú megvásárlását és telepítését, valamint a rezervoár paraméterek bizonyításához szükséges kúttesztek elvégzését tartalmazza. ...
Az 1. fázisban a geotermikus folyadékot a termelő kútból 115 °C-os kifolyó hőmérséklettel és 40 l/s maximális kifolyási sebességgel nyerjük ki.”

Azaz a cél nem kizárólag egy kutatófúrás kialakítása volt, hanem ‒ feltehetőleg egy, a kutatási területen termálvíz jelenlétét nagyban alátámasztó megvalósíthatósági tanulmányra alapozva ‒ további beruházások és kapcsolódó tevékenységek végzése.
A kutatófúrás lemélyítése után a beruházó cég képviselője elégedetten közölte, hogy a várt 110-115°C-os helyett 135°C-os hőmérsékletet találtak 2 500 méter mélyen a település határában. Az viszont már nem kapott nagy hangsúlyt, hogy termálvízre nem bukkantak. A tárgyi területen régebben már folytattak szénhidrogén kutatást, így a bonyolult geológiai viszonyok ismertek voltak, amelyet előzetesen néhány szakember jelzett is, mindhiába.

Papp Katalin, az NFM Nemzetközi Energiahatékonysági és Megújuló Energia Programok Osztályának vezetője a projekttel kapcsolatban annyi mondott egy 2017. április 27-i rendezvényen (részletesen lásd: Projekt tájékoztató műhelynap - 3. oldal), hogy - szintén idézzük -: „A kútfúrás tanulságait, eredményeit időben fogjuk megismerni, júliusban.”

A fentiek okán fogalmazta meg az MGtE Nyilatkozatában, hogy: „Magyarország nem annyira gazdag, hogy megengedhetné magának azt a luxust, hogy a rossz előkészítettség okán ésszerűtlenül nagy kockázatú, … fejlesztéseket támogasson akkor, amikor bőven van tere a lényegében kockázatmentes termálvíz beszerzésnek, ...”

A Nyilatkozat befejező gondolata szerint a magyar geotermikus energiahasznosítás jelenleg visszafejlődik. Az NFM válaszát lényegében ennek megerősítéseként értékelhetjük.

 


*Az EGT Alap Norvégia, Liechtenstein és Izland által létrehozott támogatási alap. Keretében a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez a norvég, izlandi, liechtensteini szervezetekkel való együttműködés, tapasztalatcsere, tudástranszfer egyaránt hozzájárulhat.

 

 

 

 

 

 

   

0000-00-00

^ Ugrás az oldal tetejére ^


További cikkek a témában: Nyilatkozat || MGtE Közgyűlés || GeoTHERM kiállítás || Beszélgetés Dr. Bogár Lászlóval || Globális energiaörvényben


Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»Magyar Geotermális Egyesület 2020. évi közgyűlése - ELHALASZTVA!
0000-00-00.   Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Díszterme

Egyéb szakmai programok:

Korábbi programjaink:
Dr. Göőz Lajos, a Magyar Geotermális Egyesület tiszteletbeli tagjának köszöntése||MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat